A kezdeti nehézségek ellenére a Seikosha gyár fejlődése megindult, és megállíthatatlannak látszott már az 1920-as években. Az első japán karóra piacra lépésén ekkor már túl van a gyár, több sikeres zsebóra modellel is büszkélkedhetett, de mint mindig, a Seiko életében sem volt semmi olyan egyszerű.
1923 – a természet közbeszól
A Seiko történelmét feldolgozó sorozatunkban 1913-ig jutottunk az előző fejezetben, mely korszak a megalapítástól a Laurel karóra megjelenéséig tartott. Innen egyenes út vezethetett volna a csúcsra, ha a természet nem szólt volna közbe.
De közbeszólt, az 1923-as nagy kantói földrengés (más néven a nagy tokiói földrengés) képében. Ez volt Japán történelmének legtragikusabb földrengése, mely gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé Tokiót, sőt a közeli Jokohama kikötővárosát is. Az elemi erejű rengés 4-10 percen át folyamatosan tartott, majd ezután a nagyvárosokban tűzvészek ütötték fel a fejüket, és mindezek után a japán partokon cunami (tengeri szökőár) pusztított.
Kintaro Hattori üzemei és irodái porig égtek, így a gyártást le kellett állítani. Elszántságát bizonyítva egy hónap alatt újra életre keltette cégét, és fél év múlva, 1924 márciusában a Seikosha Factory is termelni kezdhetett.
1924 – egy új márka születik, a SEIKO
A fejlesztés nem állt meg, így rendkívül rövid idő alatt, 1923 decemberére el is készült egy új modell, és ezzel megszülethetett egy új brand, mely a SEIKO nevet kapta. Ez a név az azóta eltelt közel 100 év alatt a szinonimájává vált mindannak, amit a japán óragyártás jelent ma: precizitást és pontosságot, fejlesztést és folyamatos finomítást.
Éppen ennek elismeréseképpen 1929-re a Seikosha által gyártott zsebóra lett a Japán Nemzeti Vasúttársaság hivatalos beszállítója.A vasúthálózat fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapott ugyanis a pontosság, melyet a vonatvezetők sajátos módon biztosítottak. A fából készült pultba belefaragták a társaság által jóváhagyott Seikosha zsebórájukat, így azt folyamatosan szemmel tudták tartani menet közben is.
1932 – a Wako torony új órája
A Wako Ginza egyik jellegzetessége lett, Kintaro Hattori alapította az üzletét itt. Egy hatalmas üzletkomplexum, melynek az idők során igen viszontagságos sorsa volt. Az eredetileg a tetejére épített toronyórát 1921-ben elbontották, majd 1932-re sikerült az egész épületet újjáépíteni. Közben a nagy földrengés nem kímélte a várost, bár a Wako az 1945-ös amerikai bombázást a csodával határos módon átvészelte.A Wako Clock Tower mára Ginza egyik látványossága lett, az art deco-val ötvözött neoklasszikus stílusába jól illeszkedik a Seiko óra, mely messziről jól látható, és a Westminster harangjáték híres dallamát játssza, turisták tízezreit vonzza a világ minden tájáról máig.
Egy érdekesség, mivel nem foglalkozott a Seiko már akkoriban is: 1930-ban elkészítették az első hazai fényképezőgép zárszerkezetet Magna néven, mely szintén igen finom mechanikai munkát igényel, így valójában nem is áll olyan messze az óráktól.
A Seiko – Az örökség folytatódik
A Seiko történetét feldolgozó sorozatunk hamarosan folytatódik majd, a mechanikus órakészítést máig meghatározó fejlesztések következnek.
A sorozat eddig megjelent részeit itt megtalálod:
A Seiko örökség 1 – korai évek