2018. 09. 24.
A köztudatban a quartz szerkezetes órák fejlesztése miatt a Seiko került be, mint a világ első elektronikus óra gyártója, de ez korántsem volt ilyen egyszerű.
1957-ben a Hamilton Watch Company elkészített egy modellt, melyben az energiát egy elem szolgáltatta, de a meghajtást hajszálrugó és billegő, mint a klasszikus modelleknél. Három évvel később a Bulova is előállt a saját ötletével, és elkészítette az Accutron modellt, melyet „hangvillás” szerkezetként is ismerünk, a magasabb rezgésszám elérése miatt.
Ezek az elektronikus szerkezetek átmenetet képeztek a hagyományos óra és valami új megközelítés között, ám ekkor még nem sikerült elszakadni a megszokott megközelítéstől. Megjelenésük viszont elindította a versenyt a gyártók között egy valódi elektronikus óra megalkotására.
1960-ban, amikor a Seiko a ’64-es Tokiói olimpia hivatalos időmérője címet elnyerte, megkezdte a quartz szerkezetes sportidőmérő fejlesztését. 1962-re el is készült az első asztali óra, majd egy évvel később a QC-951, a Crystal Chronometer néven ismertté vált változata, mely az olimpia fő időmérőjévé vált. Az energiafelvételét sikeresen csökkentették annyira, hogy két elemmel egy évig működött, így alkalmassá vált a hosszú időtartamú versenyszámok pontos mérésére.
Egyetlen ellensége a quartz szerkezeteknek a hőmérséklet változás volt már ekkor is, így a QC-951 egy hőkompenzált szerkezetet kapott, melyben egy szabályozott hőmérsékletű kis kamra biztosította az állandó hőmérsékletet.
Az új technológia hatalmas sikert aratott, világszerte használták sport időmérésre különböző versenyeken, de ezt használta a híres japán vonat, a Shinkansen is, és az Antarktiszi felfedezéseknek is részese volt.
A fejlesztések viszonylag hamar eljutottak odáig, hogy végre karórák is megkaphatták az olcsón elérhető rendkívüli pontosságot, mely eddig csak a high-end karórák kiváltsága lehetett.
Elérkezett 1969 karácsonya, és december 25-én a Seiko bemutatta a világnak az első quartz szerkezetes karórát. Az Astron 35SQ nem egy átlagos quartz óra volt, az akkori időknek megfelelő 30 mm-es átmérőjű és 5.3 mm vastag (vékony?) tokja 18K aranyból készült, az ára pedig a megjelenésekor 450.000 yen volt.
A 8 köves szerkezete még mai szemmel is igen pontos volt, napi 0.2, havi 5 másodperces járáseltéréssel, egy éves elem élettartammal készült a Suwa Seikosha műhelyében (melyet ma Seiko Epson-ként ismerhetünk).
Rendkívüli lépés volt üzletileg a Seiko részéről, hogy a többi elektronikus gyártóval ellentétben, akik titokban tartották a technológiájukat, a japán vállalat a quartz szerkezet szabadalmainak nagy részét nyilvánosságra hozta. Ez később beigazolódott, hogy segítette a quartz órák elterjedését, hiszen a többi japán és tengerentúli gyártó elfogadta a Seiko fejlesztéseit, és így gyorsabb ütemben került a közönség elé az újdonság.
Ezek után a Seiko nem állt meg, hanem még nagyobb sebességgel fejlesztette az új technológiát. A hetvenes évek végére már képes volt 0.9 mm vastag szerkezetet készíteni (9320), mely egy mindössze 2.5 mm vastagságú tokba került.
1978-ban már a quartz is még pontosabbá vált, a twin-quartz megjelenésével a hőkompenzálás megoldottá vált a karórákban is.
A quartz órákat talán leginkább a digitális kijelzős modellekkel azonosítják a legtöbben, ez szintén a Seiko nevéhez kötődik. 1973-ban jelent meg a 06LC típus, amely LCD (folyadékkristályos) kijelzővel készült, és már képes volt a másodpercek kijelzésére is.
1975-ben az első quartz kronográf modell jelent meg (0634), majd két évvel később az A159 ébresztős változat is.
A quartz órák terjedése ekkor már megállíthatatlanná vált, és a világ (és Svájc) lassan reagáló óraiparát majdnem térdre is kényszerítette, komoly válságot okozva a csak hagyományos, mechanikus szerkezetekkel órát gyártó cégeknek. Ez azonban nagyon jól mutatta a fogyasztók megváltozott igényeit az olcsó és pontos karórák iránt, melyet a Seiko időben felismert.
A sorozat eddig megjelent részeit itt megtalálod:
A Seiko örökség 1 – korai évek
A Seiko örökség 2 – A Seiko megszületik
A Seiko örökség 3 – A fejlődés időszaka
A Seiko örökség 4 – A mérföldkövek kora
A Seiko örökség 5 – Irány a víz alá!